Mi az a határozószó-mondat? Tanulja meg világos példákkal

Elgondolkodott már azon, hogy miért nem állhatnak meg önmagukban a határozószói záradékok?

Miért van szükségük alárendelő kötőszókra?

Ennek oka, hogy a határozóragok csak más igék, melléknevek vagy határozószók segítségével adnak kontextust és jelentést.

A határozószókhoz hasonlóan a határozóragok is pontosítanak vagy kidolgoznak egy igét, melléknevet vagy a másik határozószót. 

Ez a cikk megtanítja, hogyan kell használni a határozószói záradékokat, és mi a legfontosabb különbség a határozószói záradékok és a határozószói mondatok között.

---

A legfontosabb tudnivalók

• A határozói záradék egy mellékmondat, amely a határozószóhoz hasonlóan működik. 

• A határozói záradék egy függő mondat, amely a határozószóhoz hasonló szerepet játszik. 

• A határozóragok nem nélkülözhetik az alárendelő kötőszókat.

• A határozóragok olyan kérdésekre tudnak válaszolni, amelyeknek olyan kezdetekkel rendelkeznek, mint a mikor, hol, miért, hogyan, milyen feltételekkel vagy milyen mértékben.

• A határozóragokat használhatjuk a mondat középső részében, a mondat kezdő részében vagy a mondat befejező részében.

• Amikor egy mondatban határozószó-mondatot használunk, általában vessző előzi meg.

---

Mi az a határozószó-mondat?

A határozói záradék vagy határozói záradék olyan függő mondat, amely határozóként viselkedik.

Önmagukban nem lehetnek teljes mondatok, mivel egy másik önálló mondat nélkül nincs értelmük.

Ez a cikk segít jobban megérteni, hogy mi is az a határozói záradék, és példákat ad a határozói záradék definíciójára. 

Főbb funkciók és struktúra

A határozószói záradékok egy sajátos szerkezeti minta alapján alakulnak ki, ami könnyen felismerhetővé teszi őket.

Amikor egy határozói záradék megjelenik, akkor azt egy olyan alárendelő kötőszónak kell megelőznie, amely egyben a záradék nyitószava is, és amely szintén a főmondattól függ.

Ez az egyszerű szerkezet a következő: Alárendelő kötőszó + alany + predikátum.

A kapcsolat típusát (idő, ok, feltétel stb.) az alárendelő kötőszó határozza meg, az egységet alkotó alany és predikátum pedig egy teljes gondolatot képvisel, amelyet a főmondat tesz teljessé.

 Példák a határozói záradékra: 

• amikor 
• míg a
• a előtt
• a után
• mert
• mivel
• if
• kivéve, ha
• bár
• még akkor is, ha
• ahol
• bárhol
• hogy 
• hogy

Ezek a kötőszavak a határozószókapcsolatok különböző formáit tárgyalják.

Nemcsak a mondatok többi részétől függenek, hanem a mondatban is könnyen mozgathatók, így dinamikus íróeszközzé válnak.

Mit módosítanak a határozószók

A határozóragok a mondatban szereplő igék és melléknevek, illetve bármely más határozószó minősítésére szolgálnak.

További információt nyújtanak arról, hogy hogyan, mikor, hol, miért, ilyen mértékben, ilyen mértékben vagy ilyen mértékben, milyen feltétel vagy intézkedés alapján történik egy esemény. 

Melléknevek

A határozószói záradékok a következők módosítására is használhatók melléknevek, meghatározva azt a kontextust, amelyben a melléknevet használják, vagy azt, hogy milyen körülmények között használják a melléknevet.

• A víz olyan hideg volt. hogy nem tudtunk úszni. (A "hogy nem tudtunk úszni" egy határozószó-mondat, amely a "hideg" melléknevet módosítja, jelezve a hidegség fokát vagy mértékét).

Adverbs

Bár ritkábban fordul elő, a határozóragok más határozószókat is módosítanak.

• Gyorsabban futott, mint bárki várta (A "mint bárki várta" kifejezés a "gyorsabban" határozószót módosítja, összehasonlítási pontot adva a leírt sebességhez.)

Mondatok

A határozószó-mondatok az egész mondatot vagy mondatrészt is módosíthatják, általános kontextust biztosítva a kifejezett gondolathoz.

Ebben a változatban a határozói záradék a mondat megnyitására szolgálna, és szó szerint egy színpadot biztosítana, amelyen tovább lehet haladni.

Ha zavarban van azzal kapcsolatban, hogy a határozóragok hogyan módosítják a mellékneveket, határozószókat vagy igéket, akkor javasoljuk, hogy használja a Kérdezd meg az AI-t Észrevehetetlen eszköz.

Eszközünk segít azonosítani, hogy egy mondat határozószó-e vagy sem.

A határozószó-mondatok típusai funkció szerint

A határozóragok osztályozása aszerint történik, hogy a tagmondat milyen kérdésre ad választ, illetve milyen jellegű a leírt kapcsolat.

Íme néhány ilyen határozószó-mondat funkció szerint kategorizálva:

Idő: Mielőtt, Utána, Mikor, Amint

Az időhatározói záradékok megmondják, hogy mikor (mikor) történt valami a főmondatban.

Az időre vonatkozó kérdésre válaszolnak, és olyan határozószókból álló tagmondatok követik őket, mint például amikor, amint, amikor, amikor, amikor, amikor, amikor, amikor, idővel, alig, amikor, amikor, amikor... nem hamarabb... mint, nem hamarabb... mint, rövidesen... amikor, alkalommal... amikor, amikor... nem hamarabb... mint, hamar, amikor, hamarabb... mint.

Példák a határozószó mellékmondat példáira:

• Amikor a csengő megszólalt, a diákok kirohantak az osztályteremből.
• Mindig boldognak érzi magát ha hallja ezt a dalt. 

Ok vagy okozat: Mert, Mivel, Mivel, Mivel

Az ok vagy okozat határozóragokat arra használják, hogy jelezzék az okot, amiért valami a főmondatban így volt.

Válaszolnak a miértre, és olyan kötőszavakkal jelennek meg, mint például a like mert, mivel, mivel, most, hogy, mivel és azért, mert. 

Íme néhány példát a határozószói záradékra a válaszokkal együtt:

• Bent maradtunk a házban mert erősen esett az eső.  
• Most, hogy befejezte a munkát, megnyugodhat. 

Feltétel: Ha, Hacsak, Feltéve, hogy

A határozószó egy másik fajtája a feltételes módú határozószó. Azt jelenti, hogy valamilyen esemény bekövetkezik, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, vagy bizonyos körülmények fennállnak.

Ezt kötőszavakkal vezetik be addig, amíg, amíg, amennyiben, amennyiben, feltéve, feltéve, hogy, feltéve, hogy, feltéve, hogy, feltéve, hogy, hacsak, és if. Íme néhány példa:

• Ha ha esik az eső, a pikniket lemondjuk. 
• Nem fog sikerülni kivéve, ha keményen dolgozol. 
• Kölcsönadom a könyvet feltéve, hogy a jövő héten visszaadja.

Kontraszt vagy engedmény: Bár, Bár, Még ha, Míg

Az ellentétes vagy engedményes határozószók olyan helyzetre utalnak, amikor a fő gondolatot cáfolni látszó tényt egy olyan mondat követi, amely megmutatja, hogy a fő gondolat miért tarthatja meg a helyét.

Néhány kötőszó a következő alhough, though, though, even though, while, whereas, even if, much as, no matter how/what/who.

Íme néhány példa:

• Bár a Hideg volt, nem viselt kabátot.
• Folytatta a munkát még akkor is, ha kimerült volt. 
• Vannak, akik a kávét részesítik előnyben, mivel mások a teát részesítik előnyben. 

Cél: hogy, hogy, hogy

A célhatározói mellékmondatokat arra használják, hogy leírják a főmondatban végrehajtott cselekvés célját vagy okát.

A "Miért?" vagy "Miért csinálod?" kérdésre válaszolnak, és olyan kötőszavakkal vannak összekapcsolva, mint például hogy, hogy, hogy, hogy, hogy, hogy, nehogy.

Íme néhány példa:

• Keményen tanul hogy átmegy a vizsgáin. 
• Álruhát viselt hogy senki sem ismerte volna fel. 
• Pénzt takarítottak meg nehogy pénzügyi nehézségekbe ütköznek. 

Hely: Bárhol, Hol

A helyhatározói mellékmondatok azt mutatják, hogy a főmondatban hol vagy hol történik a cselekvés.

A "Hol?" kérdésre válaszolnak, és olyan kötőszavakkal indítják őket, mint például

hol, hol, bárhol, bárhol, mindenhol. Az alábbiakban néhány példa:

• Leülhetsz bárhol tetszik.
• Követni foglak bárhol te mész. 
• Találtak nyomokat ahol a legkevésbé számítottak rájuk.

Hogyan használjuk helyesen a határozószói záradékokat?

A határozószó-mondatok helyes használata növeli az írás egyértelműségét, folyamatosságát és kifinomultságát.

Íme néhány követendő iránymutatás:

Elhelyezés

A határozószó-mondatok állhatnak a mondat előtt, közepén vagy végén, attól függően, hogy milyen hangsúlyt kívánunk. Elhelyezését általában a hangsúly és a folytonosság alapozza meg. 

A mondat elején álló határozói záradékot mindig vesszővel választjuk el. 

Ezt néha elöl álló határozószói záradéknak is nevezik. A függő tagmondat leírásakor nem következik vele együtt vessző, különösen, ha a főmondat előtt áll.

• Mert esett az eső, úgy döntöttünk, hogy otthon maradunk (kezdet)
• Úgy döntöttünk, hogy otthon maradunk mert esett az eső (vége)
• A bátyám, bár fáradt volt, folytatta a munkát. (Középen)

Szótagolás 

A vessző a leggyakoribb a határozószók záradékának írásjel-szabályai közül. Csak akkor használd, ha a határozószó-mondat a főmondat előtt áll.

Ha a független mondat megelőzi, nem használunk vesszőt, kivéve, ha a határozói záradék nem meghatározó.

• A barátom, aki beteg, ma iskolába ment (vesszővel)
• Elmegyek a parkba ha szép az idő (vessző nélkül)

Alárendelő kötőszavak

Ismerje meg, hogyan kösse össze a mondatokat az alárendelő kötőszavakkal.

Az alárendelő kötőszó helytelen használata teljesen megváltoztathatja és megváltoztathatja a mondatokat.

• Helytelen: Fáradt volt, de elment dolgozni. (A záradékok ok-okozati kapcsolatban állnak, nem pedig kontrasztban.) 
• Helyes: Bár fáradt volt., elment dolgozni." 

Kerülje a lógó módosítókat

Győződjön meg róla, hogy a határozószói záradék alanya a főmondat alanyához kapcsolódik.

A lógó módosító egy olyan helytelen szerkezet, amelyben a záradéknak látszólag más tárgya van, mint amihez tartoznia kellene.

• Helytelen: Miközben a boltba sétáltam, az autó majdnem elütött. (Ez azt jelzi, hogy az autó a bolt felé tartott.)
• Helyes: Miközben a boltba mentem, az autó majdnem elütött.

A helytelenül elhelyezett módosítók és a nyelvtani hibák, például az írásjelek ellenőrzéséhez a határozószói záradékokban, használja a Nyelvtani ellenőrző.

Azonnal reagál a kéréseire, lehetővé teszi a mondatok javítását és szerkezetük javítását.

Példák a határozószó-mondatokra a mondatokban

Nézzünk további példákat, hogy megszilárdítsuk a határozószók különböző szövegkörnyezetekben történő használatának megértését:

• Idő: Amint felkel a napa madarak énekelni kezdenek.
• Ok: Nem tudott részt venni a találkozón. mivel már volt egy korábbi eljegyzése..
• Feltétel: Átmegy a vizsgán if te szorgalmasan tanulni.
• Kontraszt: Még ha félt is, szembenézett a félelmeivel.
• Cél: Korán érkeztek hogy jó helyeket kapjanak.
• Hely: Megtaláltam az elveszett kulcsaimat ahol tegnap este hagytam őket.
• Mód: Beszélt mintha mindent tudna a témáról.
• Fokozat: A kávé olyan forró volt. hogy megégettem a nyelvem.

Gyakori hibák és azok elkerülése

Még a tapasztalt írók is követhetnek el hibákat a határozószókkal.

Íme néhány gyakori buktató, és hogyan kerülhetjük el őket:

1. A határozószók helytelen elhelyezése: A leggyakrabban előforduló hiba manapság a határozószók helytelen használata. A szavak elhelyezését úgy alakították ki, hogy a határozószavak használata egyértelműen jelezze, hogy az ilyen szavakat vagy kifejezéseket próbálják módosítani.

• Helytelen: "Csak angolul beszél". (arra utal, hogy angolul beszél, de nem csinál semmit)
• Helyes: She only speaks English. vagy "Csak angolul beszél." (Arra utal, hogy csak angolul beszél.)

2. A határozószó-mondat önálló mondatként való használata (töredék): Ne feledje, hogy a határozószói záradékok alárendelt (függő) záradékok. Ez azt jelenti, hogy nem állhatnak önmagukban. Valamilyen főmondathoz kell kapcsolódniuk egy alárendelő kötőszóval.

• Helytelen: Mert fáradt voltam. (Mondattöredék)
• Helyes: Mivel fáradt voltam, korán lefeküdtem.

3. Összezavaró határozószói és melléknévi igenév-mondatok: A melléknévi záradék a főnevekkel vagy névmásokkal kapcsolatban használt kifejezés. Ezek relatív névmások (ki/ki/akik/amelyikük/amelyikük/amelyikük). A határozói záradékok igék vagy melléknevek vagy más határozószók, és bármelyik alárendelő kötőszóval kezdeményezik őket.

• Melléknévi igenév: Az a diák, aki keményen tanult, átment a vizsgán. (Módosítja a 'diák' kifejezést)
• Adverbium mondat: A diák átment a vizsgán, mert keményen tanult. (Módosítja a "megfelelt" kifejezést.)

A határozószó-mondatok vs. határozószó-mondatok

A hasonlóság a határozószók és a  mondatok az, hogy a mondat többi elemét minősítik, és ez az oka annak, hogy az egyiket olyan könnyű összetéveszteni a másikkal.

Mindazonáltal néhány főbb szerkezeti különbségük a következő: 

Meghatározás és szerkezeti különbségek

Amint láttuk, a határozói záradék olyan függő mondat, amelynek van alanya és predikátuma, és amely egy alárendelő kötőszóval kezdődik.

A határozószó-frázis viszont olyan szavak gyűjteménye, amelyeknek ugyanaz a funkciójuk, mint a határozószóknak, de nincs alany-predikátum műveletük.

Ez általában egy prepozicionális kifejezés, egy főnévi igenév vagy egy participialis kifejezés. 

Íme néhány példa:

• Amikor a nap lenyugszik, az ég narancssárgára változik. (határozószó-mondat)
• Rohant, hogy elérje a buszt (határozószó kifejezés)

Hogyan lehet tudni, hogy melyiket használja

A legegyszerűbben egy határozószó-mondat és egy mondat közötti különbség helyzetét az alany, az állítmány és az alárendelő kötőszó megléte alapján állapíthatjuk meg.

Ha van alárendelő kötőszó és mondatminta is, akkor határozói záradékról van szó.

Ha azonban határozószóként használják (alany-predikátum alak nélkül), akkor határozószófrázisról van szó.

Írók, diákok és vállalkozások számára készült - fedezze fel megbízható felismerő és humanizáló eszközeinket.

GYIK a határozószókról

Végső gondolatok

A határozószói záradékok hasznos és nagyon hatékony nyelvtani szerkezetek, amelyek mélységet, kontextust és kidolgozottságot adhatnak az írásodnak.

Az Undetectable AI segítségével összetett, nyelvtanilag tökéletes írásokat készíthetsz, amelyekbe a fejlett beszédelemek határozószók formájában könnyedén, nyom nélkül beépülnek.

Próbálja ki, és kezdjen el most kiemelkedő tartalmakat szállítani.

Legyen Kimutathatatlan AI segít, hogy okosabban írjon, ne nehezebben.