Ha a pszichológia, az oktatás vagy a társadalomtudományok területén kutatási projektet vagy bármi távolról is tudományos munkát kaptál, akkor nagy valószínűséggel a professzorod azt mondta neked, hogy keress egy empirikus cikket.
És ha azonnal száz böngészőfület nyitottál meg, hogy kitaláld, mit is jelent ez valójában, nem vagy egyedül.
De mi is pontosan egy empirikus cikk? Ez csak egy divatos kifejezés egy kutatási tanulmányra?
Honnan tudod, hogy egy cikk empirikus vagy csak elméleti? És várjunk csak, véletlenül idézhetsz rossz fajtát?
Ezek a kérdések állandóan felmerülnek, és pontosan ezért létezik ez az útmutató.
Kezdjük.
A legfontosabb tudnivalók:
- Az empirikus cikk megfigyelt adatokon alapuló eredeti kutatásról számol be, nem csupán véleményekről vagy elméletről.
- Ezek a cikkek világos szerkezetet követnek: összefoglaló, bevezetés, módszerek, eredmények, vita és hivatkozások.
- Az empirikus kutatás magában foglalja mind a mennyiségi (számok, minták), mind a minőségi (érzések, viselkedések) megközelítéseket.
- Az empirikus cikket az adatok, a módszertan, a diagramok és a részletes hivatkozási lista alapján ismerheti fel.
Mit jelent az empirikus?
Mielőtt elmondanám, mi az empirikus cikk, tudnia kell, mit jelent az empirikus.
Az empirikus szó alapvetően a görög empeiria szóból származik, ami "tapasztalatot" jelent.
Nem úgy, hogy "megtapasztaltam a rossz menzai ételt", hanem inkább úgy, hogy "valamit strukturált módon megfigyelek, megmérek és dokumentálok".
Soha többé ne aggódj amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felismeri a szövegeidet. Undetectable AI Segíthet:
- Tegye láthatóvá az AI-asszisztált írást ember-szerű.
- Bypass az összes főbb AI-érzékelő eszköz egyetlen kattintással.
- Használja a címet. AI biztonságosan és magabiztosan az iskolában és a munkahelyen.
Annak idején ez az ötlet forradalmi volt.
Az emberek azt kezdték mondani: "Oké, nem fogok csak úgy hinni a szavadnak. Mutasd meg a bizonyítékot."
Ez a váltás indította el az egész tudományos módszert, ahogyan mi ismerjük.
Manapság, ha valami empirikus, az azt jelenti, hogy megfigyelt és mérhető bizonyítékokon alapul. Nem véleményeken vagy megérzéseken, hanem tényleges adatokon.
Ha valaki azt mondja, hogy empirikus tanulmányt végzett, akkor valószínűleg olyan eszközöket használt, mint felmérések, interjúk, laboratóriumi kísérletek vagy statisztikai elemzések, hogy kitaláljon valamit.
Valójában nagy része annak, ami tudományossá tesz valamit, az empirikus tesztelés függősége.
Egy olyan elmélet, mint "az iparosodás a dolgozók elidegenedéséhez vezet", nem sokat jelent, hacsak valaki nem tudja ezt bizonyítani tényleges munkahelyek megfigyelésével és az elidegenedés valamilyen megbízható módon történő mérésével.
Ezzel együtt vizsgáljuk meg, mi is az empirikus kutatási cikk.
Mi az empirikus cikk?
Az empirikus cikk olyan cikk, amelyben a szerzők eredeti kutatást végeznek.
Egy kutatási kérdéssel vagy hipotézissel kezdik, például "Befolyásolja-e a képernyő előtti idő az alvás minőségét?", majd elindulnak és adatokat gyűjtenek, hogy kiderítsék.
Talán felmérést végeznek. Talán megfigyelik a résztvevőket egy alváslaborban.
Bármelyik módszerről legyen is szó, a lényeg az, hogy a valós életben teszteljék az ötleteket.
Miután összegyűjtötték az adatokat, elemzik azokat, értelmezik az eredményeket, és megvitatják, hogy ezek az eredmények mit jelentenek a kutatási kérdéssel összefüggésben.
Ezután becsomagolják, gyakran a jövőbeli kutatási irányokat javasolva, és közzéteszik, hogy a tudományos világ többi része is elolvashassa, megkérdőjelezhesse vagy építhessen rá.
Empirikus vs. elméleti vs. áttekintő cikkek
Ránézésre sok tudományos cikk hasonlóan néz ki.
De ha már tudja, hogy mit kell keresnie, könnyebb lesz megkülönböztetni az empirikus cikkeket az unokatestvéreiktől: az elméleti és áttekintő cikkektől.
Itt egy gyors összehasonlítás egymás mellett:
| Aspect | Empirikus cikkek | Elméleti cikkek | Cikkek áttekintése |
| Fókusz | Eredeti kutatások és megfigyelés vagy kísérletezés útján gyűjtött adatok bemutatása. | elméletek, koncepciók vagy modellek feltárása vagy finomítása | Egy adott témában meglévő kutatások összefoglalása és szintetizálása. |
| Módszertan | Strukturált adatgyűjtés (mennyiségi, minőségi vagy vegyes módszerek) alkalmazása. | Logikus érvelés és fogalmi elemzés alapján | Korábban közzétett tanulmányok másodlagos elemzése alapján |
| Tartalom | Tartalmazza a szerző saját tanulmányának adatait, eredményeit és elemzéseit. | Elméleti kereteket, új modelleket vagy absztrakt ötleteket tárgyal. | Összehasonlítja a több empirikus és elméleti forrásból származó megállapításokat. |
| Szerkezet | Követi a tipikus kutatási cikk formátumot: bevezető, módszerek, eredmények, vita stb. | Kevésbé merev; az ötletek fejlesztésére és idézetekkel alátámasztva | Használhat tematikus szakaszokat vagy kronológiát; végig tartalmazhat hivatkozásokat. |
| Cél | Új eredményekkel járuljon hozzá egy területhez empirikus bizonyítékok felhasználásával. | A tudományos megértés előmozdítása új perspektívák felvetésével vagy a régiek finomításával. | A meglévő ismeretek áttekintése, a tendenciák kiemelése és a hiányosságok felvetése. |
| Példa | Felmérési adatokat gyűjtő tanulmány arról, hogy a távmunka hogyan befolyásolja a termelékenységet | A mesterséges intelligencia használatának új etikai keretrendszerét javasló cikk | Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól szóló legújabb tanulmányok áttekintése |
Egy empirikus cikk fő összetevői
Persze egy empirikus cikk az, ami egy valós életből származó kutatásról szól, de mi a helyzet egy ilyen cikk belsejével?
Pontosabban, milyen egy empirikus folyóiratcikk szerkezete?
Bár a különböző folyóiratok megváltoztathatják a címeket, vagy akár egyesíthetnek néhány részt, a legtöbb empirikus cikk általában egy jól felismerhető formátumot követ.
A szerkezet nagyon gondosan végigvezeti az olvasót a tanulmány minden egyes részén, a "Miért csináljuk ezt?"-től a "Mit találtunk?"-ig.
Az alábbiakban felsoroljuk az alapvető összetevők teljes listáját, amelyeket általában egy szabványos empirikus cikkben talál:
Absztrakt
Ez a rövid bekezdés összefoglalja az egész tanulmányt. Röviden megemlíti a kutatási kérdést, az alkalmazott módszereket, egy gyors pillantást vet az eredményekre, és néha egy-két sort a következményekről.
Ha csak az összefoglalót olvassa el, akkor a lényeget kapja meg, de nem a teljes képet.
Mégis, segít az olvasóknak eldönteni, hogy mélyebben bele akarnak-e ásni a cikkbe, vagy tovább akarnak-e lépni.
Bevezetés
A bevezetés megadja a terepet. Általában azzal kezdődik, hogy elmagyarázza a tanulmány hátterét, hogy miért fontos a téma, és hogy a kutatók milyen tudáshiányt próbálnak betölteni.
Itt találja a kutatási kérdést vagy hipotézist is, vagyis lényegében azt, hogy a szerzők mit próbálnak bizonyítani, tesztelni vagy feltárni.
Irodalmi áttekintés
Néha ez a bevezetőbe van beolvasztva, de a részletesebb cikkekben önállóan is megállja a helyét.
Ez a szakasz a témával kapcsolatos korábbi kutatásokat járja végig, bemutatva, hogy mit fedeztek már fel, és hogy a jelenlegi tanulmány hogyan illeszkedik a nagyobb tudományos beszélgetésbe.
Ez az a hely, ahol a kutatók megmutatják, hogy elvégezték a házi feladatukat.
Módszertan (vagy módszerek)
Ez a szakasz részletezi a vizsgálat elvégzésének módját. A módszertani rész kulcsfontosságú, mert lehetővé teszi más kutatók számára, hogy szükség esetén megismételjék a tanulmányt vagy megkérdőjelezzék annak módszereit.
Általában olyan dolgokra terjed ki, mint:
- Kik voltak a résztvevők (demográfiai adatok, mintanagyság)
- Milyen vizsgálati tervet alkalmaztak (kísérleti, felmérés, megfigyelés stb.)
- Milyen eljárásokon mentek keresztül a résztvevők
- Milyen eszközöket vagy intézkedéseket használtak (például felméréseket, laboratóriumi berendezéseket vagy interjúprotokollokat).
Eredmények
Ez a szakasz az összegyűjtött adatokat mutatja be, általában táblázatok, grafikonok és néha statisztikák segítségével, magyarázattal együtt.
Fontos megjegyezni, hogy ez a szakasz az eredményeket úgy határozza meg, ahogyan azok vannak. Nem tér ki az eredmények következményeire. Erre a következő szakaszban kerül sor.
Megbeszélés
A vita rész elmagyarázza, hogy az eredmények mit jelentenek az eredeti hipotézishez képest.
Az adatok alátámasztották ezt? Voltak meglepetések? Mik a tágabb értelemben vett következmények?
A kutatók ezt a részt arra is használják, hogy összehasonlítsák eredményeiket a korábbi tanulmányokkal, megemlítsék a kutatásuk esetleges korlátait, és javaslatokat tegyenek a jövőbeli tanulmányok területére.
Következtetés
Nem minden cikknek van külön konklúziója, de ha van, akkor tömören összefoglal mindent.
Ismerteti a főbb megállapításokat és azok jelentőségét, és egy utolsó összefoglalót ad arról, hogy mit tanultunk, és miért fontosak.
Hivatkozások
Minden a szerzők által idézett forrás az egész cikket itt soroljuk fel, általában APA vagy más tudományos stílusban.
Ez a rész egyben arra is szolgál, hogy az olvasók felkutassák az eredeti forrásokat, és lássák, hogyan épült a tanulmány a korábbi munkákra.
Ha komolyan gondolja a téma kutatását, valószínűleg itt találja meg a következő öt olvasmányfeladatát.
Most már pontosan tudja, hogy milyen egy empirikus folyóiratcikk felépítése.
Ha valaha is megtörténik, hogy egy empirikus cikket ír, használhatja a mi AI esszéíró a kutatási adatokon alapuló strukturált szakaszok elkészítése.
Az empirikus kutatások típusai
Most, hogy feltártuk az empirikus cikkek szerkezetét, és azt, hogy mi kerül bele, a következő logikus kérdés az, hogy milyen kutatással van valójában dolgunk ezekben a cikkekben?
Mert nem minden empirikus tanulmány követi ugyanazt az utat.
Attól függően, hogy a kutatók mit próbálnak kideríteni, és hogyan döntenek úgy, hogy menjen róla, az empirikus kutatás jellemzően két fő típusba sorolható:
- mennyiségi
- minőségi
Ez a különbségtétel sokat számít, különösen akkor, amikor kitalálod, hogy mit akar elérni egy empirikus kutatási cikk, és hogyan épül fel.
Kvantitatív kutatási cikkek
A kvantitatív kutatás numerikus adatok gyűjtésére támaszkodik, hogy mintákat azonosítson, tesztelje a változók közötti kapcsolatokat, és néha még a jövőbeli eredményeket is megjósolja.
A feltett kérdések általában nagyon konkrétak és strukturáltak.
Ezek a kérdések például a következő mintájúak lehetnek:
- hány
- milyen gyakran
- milyen mértékben
A kutatók olyan eszközöket használnak, mint a felmérések, közvélemény-kutatások és longitudinális tanulmányok, hogy ilyen típusú adatokat gyűjtsenek, gyakran nagy mintán.
Az ilyen típusú kutatás különösen hasznos, ha az ok-okozati összefüggést próbáljuk megállapítani.
Más szóval, nem csak azt kérdezi, hogy "mi történik?", hanem arra is választ próbál adni, hogy miért történik, és hogy az A változó hatására a B változó tesz-e valami mérhetőt.
Egy tanulmány például 300 diák adatait gyűjthetné össze, hogy kiderüljön, a több képernyőidő kevesebb alváshoz vezet-e.
A megállapításokat százalékos arányok, átlagok vagy statisztikai modellek segítségével fejezik ki, vagyis lényegében bármi olyasmi által, ami mérhető és számszerűsíthető.
Minőségi kutatási cikkek
A másik oldalon a kvalitatív kutatás a dolgok emberi oldalára vonatkozik.
A számok helyett a gondolatok, viselkedések, érzések és tapasztalatok megértésére összpontosít.
Az adatokat itt nem táblázatokban mérik, hanem általában interjúk, fókuszcsoportok, nyílt végű kérdések vagy megfigyelési tanulmányok segítségével gyűjtik.
Ez a fajta kutatás kevésbé a "mennyit", mint inkább a "miért" és a "hogyan" kérdését járja körül.
A megközelítés jellemzően rugalmasabb és feltáróbb is.
A kutatók beszélhetnek a résztvevők egy kis csoportjával, és megkérhetik őket, hogy osszák meg a kutatási témával kapcsolatos személyes tapasztalataikat vagy hiedelmeiket.
Például ahelyett, hogy azt mérnénk, hány ember szorong, egy kvalitatív tanulmány feltárhatná, hogy egy bizonyos betegségben szenvedő emberek miért hajlamosak szorongani bizonyos helyzetekben.
Hogyan azonosítható egy empirikus cikk
Nos, hogyan lehet kiszúrni egy empirikus cikket a vadonban?
Mert a helyzet a következő: nem minden tudományosnak tűnő cikk jelent eredeti kutatást.
És ha megpróbálod kitalálni, hogy mi az empirikus kutatási cikk, és mi az elméleti vagy véleményalapú cikk, akkor könnyen megzavarodhatsz, ha csak a cím alapján ítélsz.
Hogy megkönnyítsük ezt a folyamatot, íme néhány egyértelmű jelző arra, hogy egy valódi empirikus kutatási cikkel állunk szemben:
Ellenőrizze a forrást
Nézze meg, hol jelent meg a cikk. Empirikus cikkek szinte mindig akadémiai, tudományos, szakértői vagy szakmai folyóiratokban találhatók.
Ha egy olyan népszerű magazinból származik, mint a Time, a Psychology Today vagy a WebMD, akkor valószínűleg nem empirikus. Az olyan folyóiratok, mint a Journal of Communication Research vagy a JAMA sokkal valószínűbb, hogy kutatási tanulmányokat tesznek közzé.
Olvassa el figyelmesen az összefoglalót
Az absztrakt az Ön rövidítése. Gyakran elárulja, hogy a cikk egy tanulmányról számol-e be.
Keresse az olyan dolgok említését, mint adatgyűjtés, résztvevők, felmérések, kísérletek, megfigyelések vagy interjúk. Ha valami ilyesmi áll benne: "200 résztvevővel végeztünk egy vizsgálatot", akkor valószínűleg jó úton jár.
Keresse az eredeti kutatás jeleit
Kérdezd meg magadtól: Ez a cikk egy új tanulmányt ír le, amelyet a szerzők maguk végeztek?
Az empirikus cikkek általában megemlítik a módszertant, a méréseket, valamint az adatgyűjtés és elemzés tényleges folyamatát.
Ha a szerzők mások kutatásait foglalják össze, akkor valószínűleg irodalmi áttekintésről vagy elméleti munkáról van szó, nem pedig empirikus munkáról.
Adatbemutatás keresése
Az empirikus cikkek gyakran tartalmaznak adatokat vizuális formában. Valószínűleg grafikonokat, ábrákat, táblázatokat vagy statisztikákkal teli mellékleteket fog látni.
Tekintsük a hosszát
Az empirikus cikkek általában jelentősek. A legtöbb empirikus kutatási cikk gyakran 8 és 30 oldal közötti terjedelmű, a tanulmány mélységétől függően.
Ha ez egy háromoldalas véleménycikk, akkor valószínűleg nem ezt keresi.
Bibliográfia vagy hivatkozási lista
Egy megbízható empirikus cikk végén mindig szerepel a források listája.
Ez megmutatja, hogy a szerzők milyen korábbi tanulmányokra hivatkoztak saját kutatásuk megtervezéséhez és alátámasztásához. Azt is lehetővé teszi, hogy mélyebbre ásson, ha a tágabb kutatási tájképet szeretné áttekinteni.
Még mindig nem biztos? Kérjen segítséget
Ha bizonytalan abban, hogy egy cikk empirikusnak minősül-e, ne szégyelljen megkérdezni egy könyvtárost vagy egy professzort, hogy kérjen tőle második véleményt.
Különösen, ha új vagy a tudományos kutatásban, teljesen normális, hogy szükséged van egy kis segítségre.
Mielőtt azonban mások segítségét kérné, mindenképpen futtassa le kérdéseit a mi AI Chat. Segítségével interaktív módon ellenőrizheti, hogy egy forrás empirikus-e.
Hogyan írjunk empirikus cikket
Ezen a ponton már tisztában van azzal, hogy egy empirikus folyóiratcikknek milyen felépítésűnek kell lennie.
Így már csak az a kérdés maradt: hogyan is írja meg az ember?
Csak a már megtanult szabványos keretrendszerbe kell szerveznie a kutatását: összefoglaló, bevezetés, módszer, eredmények, megbeszélés és így tovább.
Már tudod, hogy mi kerül az egyes részekbe. Most az a feladata, hogy ezeket a szakaszokat feltöltse a saját adataival, megállapításaival és meglátásaival.
Mielőtt azonban nekilátna a szakaszok feltöltésének, néhány dolgot érdemes szem előtt tartani:
- Győződjön meg róla, hogy van egy világos kutatási kérdése vagy hipotézise. Ennek kell vezérelnie minden döntését, a vizsgálat megtervezésétől kezdve az eredmények értelmezéséig. Ha a kutatásodnak nincs konkrét fókusza, a cikked úgy fog olvasni, mint egy saláta.
- Dokumentáljon mindent. Amikor eljön a módszertani rész megírásának ideje, meg fogja köszönni magának, hogy részletesen nyomon követte a folyamatot. Ez magában foglalja a mintavételi módszert, a felhasznált eszközöket, a méréseket és az útközben felmerült korlátozásokat.
- Maradjon objektív. Az eredményeket a lehető legsemlegesebben kell bemutatni. Hagyja, hogy az adatok önmagukért beszéljenek.
- Helyesen és nagyvonalúan idézzen. Hivatkozás korábbi munkákra megmutatja, hogy tanulmánya hogyan illeszkedik a tágabb kutatási környezetbe.
- Úgy olvasson, mintha a hitelessége múlna rajta. Mert, nos, valahogy így van. A világosság, a szerkezet és a koherencia jelentheti a különbséget egy jó cikk és egy olyan között, amelyik eltemetésre kerül. Jobb, ha lektorálod és szövegszerkesztés egy-két nap szünet után.
És ha az első vázlatod egy kicsit nyersnek tűnik? Az teljesen normális. Az empirikus tanulmányok korai változatai gyakran igényelnek finomhangolást.
Ez az, ahol az olyan eszközök, mint az Undetectable AI AI Essay Rewriter jól jöhet.
Az AI Essay Rewriter segíthet átdolgozni a nyelvezetedet anélkül, hogy megfosztanád a jelentésétől. Különösen hasznos a mondatfolyam javítására az olyan sűrű részekben, mint az irodalmi áttekintés vagy a módszertan, ahol a tudományos nyelvezet hajlamos egy kicsit nehézkessé válni.
Ha pedig az olvashatóság miatt aggódik, vagy csak egy második (digitális) szempárral szeretné átnézni a szerkezetét, hasznos eszköz a tervezet csiszolásához a benyújtás előtt.
Empirikus cikk példák
Gratulálok, most már tudod, mi az empirikus cikk a részletekig.
Talán segíthet, ha megnézzük, hogyan néz ki egy empirikus cikk a való világban, vagy legalábbis annak egy nagyon is hihető változata.
Tegyük fel, hogy a kutatók azt akarják tesztelni, hogy az ötletelés előtti kávéfogyasztás fokozza-e a kreativitást. Összegyűjtenek két csoportot: az egyik csoport kap egy csésze kávét, a másik nem.
Ezután mindkét csoportot arra kérik, hogy 15 perc alatt annyi termékötlettel álljanak elő, amennyit csak tudnak.
A kutatók nemcsak azt mérik, hogy hány ötletet generálnak, hanem azt is, hogy ezek az ötletek mennyire eredetiek (bizonyos értékelési kritériumok alapján).
Az adatokat összegyűjtik, elemzik és leírják. Ez a végső írás lenne a klasszikus empirikus cikk.
Íme néhány további cím, amelyek ugyanezt a megközelítést tükrözik:
- A sugárzás emberi bőrön történő átvitelének vizsgálata kozmetikumok esetében
- A hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek és a hálózatba kapcsolt járművek közötti szolgáltatások kibocsátási hatásai és előnyei
- Az endokrin rendszert károsító anyagok és az emberi egészség: a testápoló kozmetikumokban található ösztrogén hatású vegyi anyagok hátrányosan befolyásolhatják a mellrák előfordulását a nőknél?
Fedezze fel az AI Detector és Humanizer programunkat könnyedén az alábbi widgetben!
Végső gondolatok
A részletes útmutatónkkal arról, hogy mi is az az empirikus cikk, az írás folyamata már kevésbé lesz nyomasztó és sokkal könnyebben kezelhető.
Az első néhány alkalommal, amikor empirikus kutatással foglalkozik, nehézkesnek vagy akár ijesztőnek is tűnhet. Ez teljesen normális.
Mint minden tudományos dolog, ez is annál könnyebb lesz, minél többet olvasol, elemzel és próbálsz önállóan írni. Ne stresszeljen a tökéletes kivitelezés miatt a korai vázlatoknál, csak arra koncentráljon, hogy világos legyen, szervezett maradjon, és valós bizonyítékokra építsen.
Ha pedig az első empirikus cikkén dolgozik (vagy csak egy durva vázlatot próbál megtisztítani), az Undetectable AI AI Essay writer, rewriter és chatbot segíthet a folyamat során.
Regisztráljon az Undetectable AI-ra és az első empirikus cikkedet.