Az írási útmutatók gyakran azt mondják, hogy a munkádnak tisztának, szűknek és hatékonynak kell lennie, ahol minden szónak meg kell érdemelnie a helyét.
Ha bármelyik profi írót megkérdezünk, az aranyszabály mindig is az volt, hogy felesleges sallang nélkül írjunk.
De néha a legemlékezetesebb írások szándékosan szegik meg a szabályokat.
Vannak olyan pillanatok, amikor azt kell mondani, hogy “ingyenes ajándék”, még akkor is, ha az ajándékok ingyenesek. Vagy azt kell mondani, hogy “apró kis részletek”, mert ez ritmust és nagyobb hangsúlyt ad.
Ez nem hablatyolás, hanem a pleonazmus csodálatos világa. Ez egy olyan technika, amely szándékosan ismétli vagy hozzáad szavakat, hogy hangsúlyt adjon a mondatnak.
Valószínűleg egész életedben pleonasmusokat használtál anélkül, hogy tudtál volna róla. Látod, mit csináltunk?
Az egész életed. Az egész életed. Ugyanaz a dolog, kétszer elmondva, és mégis helyénvalónak tűnik a kontextusban.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy mik is azok a pleonazmusok, mikor kell őket használni, és hogyan lehet elkerülni, hogy írásunk felesleges ismétlésekkel teli, zavaros szöveggé váljon (igen, ez is szándékos volt).
A legfontosabb tudnivalók
- A pleonasmus extra szavakat használ, hogy hangsúlyt, ritmust vagy érzelmi hatást keltsen az írásodban.
- A véletlen redundanciával ellentétben a pleonasmus egy szándékos retorikai eszköz, amelynek célja van.
- Gyakori példák: “égő tűz”, “múltbeli történelem” és “közelség”.”
- A hatékony pleonazmus erősíti a jelentést, míg a hatástalan pleonazmus csak zavaróvá teszi az írást.
- A kontextus határozza meg, hogy a pleonasmusod zseniális hangsúlyozás vagy hanyag írásmód.
Mi az a pleonasmus?
A pleonasmus úgy hangzik, mintha egy nyilvános uszodában elkapható betegség lenne, de valójában egy retorikai eszköz ami már az ókori Görögországban is létezett.
Az írók használják. A szónokok imádják. A nagymamád valószínűleg gondolkodás nélkül használja a pleonasmusokat a mindennapi beszélgetésekben.
Pleonasmus meghatározása
A pleonasmus az a technika, amikor egy gondolat kifejezéséhez a szükségesnél több szót használunk.
Soha többé ne aggódj amiatt, hogy a mesterséges intelligencia felismeri a szövegeidet. Undetectable AI Segíthet:
- Tegye láthatóvá az AI-asszisztált írást ember-szerű.
- Bypass az összes főbb AI-érzékelő eszköz egyetlen kattintással.
- Használja a címet. AI biztonságosan és magabiztosan az iskolában és a munkahelyen.
Ezek a plusz szavak nem csak helyet foglalnak, hanem hangsúlyt adnak, ritmust teremtenek, vagy emlékezetesebbé teszik a mondatot.
Maga a szó a görög “pleonasmos, ami túlzott mennyiséget vagy bőséget jelent. Ez az, amikor azt mondod, hogy ”a saját szememmel láttam“, ahelyett, hogy csak ”láttam“.”
Technikailag minden látás a saját szemeddel történik. De ezeknek a kiegészítő szavaknak a hozzáadása azt az érzést kelti, hogy valóban tanúja voltál valami hihetetlennek.
A pleonasmus a hiba és a művésziesség közötti furcsa térben működik. A nyelvtani ellenőrzők utálják, az írástanárok pedig óva intenek tőle, de a legmeggyőzőbb próza gyakran alkalmazza.
A pleonasmus klasszikus példái
Nézzünk meg néhány pleonazmust, amelyet már használtál vagy hallottál korábban:
- “Ingyenes ajándék” – Minden ajándék definíció szerint ingyenes, de ez a kifejezés hangsúlyozza az ajánlat feltételek nélküli jellegét.
- “További bónusz” – A bónusz már eleve valami plusz, de az “extra bónusz” kifejezés még különlegesebbé teszi. Ez a hab a tortán.
- “Végső eredmény” – Az eredmények a végén jönnek. Ez teszi őket eredményekké. De a “végső eredmény” magában hordozza azt a véglegességet, amit a “eredmény” önmagában nem tud teljesen kifejezni.
- “Múltbeli történelem” – A történelem mindig a múltról szól, de a “múlt történelme” komolyabbnak, hivatalosabbnak hangzik, mintha egy dokumentumfilmben hallanánk.
- “Előre tervezés” – Minden tervezés előre történik. Az “előre tervezés” azonban azt sugallja, hogy valóban kézben tartod a dolgokat, és nem csak az utolsó pillanatban improvizálsz.
- “Közelség” – A közelség már eleve azt jelenti, hogy valami közel van, de a “közvetlen közelség” valahogy még közelebbinek tűnik, mintha a dolgok gyakorlatilag érintkeznének egymással.
Észrevetted a mintát? Ezek a kifejezések akkor is helyesnek tűnnek, ha technikailag helytelenek. Ez a pleonazmus varázsa.
Ez inkább érzelmi szinten működik, mint pusztán logikai szinten.
A pleonazmus történelmi háttere
Ókori retorikusok imádták ezt a dolgot. Mindennek volt nevük, és a pleonazmus legitim meggyőzési eszköznek számított.
Cicero is használta. Quintilianus is. Ha az ókori Rómában meg akartad hatni a közönséget, tudnod kellett, hogyan alkalmazz stratégiai redundanciát.
Shakespeare a pleonazmus mestere volt. A “saját szememmel” kifejezés végigkíséri drámáit.
A Julius Caesarban ő adta nekünk “a legkegyetlenebb vágást”, egy kettős szuperlatívumot, amely nyelvtani szempontból borzalmas, de drámai szempontból tökéletes. Senki sem emlékszik “a kegyetlen vágásra”.”
Emlékeznek “a legkegyetlenebb vágásra”.”
A King James Biblia tele van pleonaszmokkal. “Kérjetek, és adatik nektek.” “Ingyen kaptátok, ingyen adjátok.”
Ezek a mondatok pontosan azért maradnak meg az ember fejében, mert több szót használnak, mint amennyi feltétlenül szükséges. Az ismétlés olyan ritmust és hangsúlyt teremt, amelyet az egyszerűbb szerkezetek nem tudnak utánozni.
A modern reklám újra felfedezte a pleonaszmust. “Új innováció.” “Teljesen kész.” “Abszolút tökéletes.” Ezek a kifejezések nem működhetnének, de mégis működnek.
Ezek a szavak a termékeket innovatívabbnak, kifinomultabbnak és tökéletesebbnek tüntetik fel, mint amennyire az alapszavak önmagukban képesek lennének.
A pleonasmus azért maradt fenn a történelem során, mert hatékony. Ha csak hanyag írásmód lenne, már évszázadokkal ezelőtt kiveszett volna. Ehelyett úgy tűnik, hogy minden írógeneráció újra felfedezi hatalmát.
Miért használnak az írók pleonaszmust?
Akkor miért tesznek az írók szándékosan felesleges szavakat a szövegbe? Mi értelme van a szándékos redundanciának?
- Hangsúlyozás céljából. Ha azt szeretné, hogy az olvasók valóban megértsenek valamit, az ismétlés segít. “Teljesen és teljesen kimerült vagyok” – ez a mondat még nagyobb hangsúlyt ad, mint a “kimerült vagyok” kifejezés. A további szavak egymásra halmozódnak, így a kimerültség valóságosabbá, teljesebbé és még inkább figyelmen kívül hagyhatatlanná válik.
- A prózában a ritmus fontos. Néha egy mondatnak szüksége van ezekre a plusz szótagokra, hogy megfelelően hangozzon. Bizonyos kontextusokban a “Repeat again” (ismételd meg) jobb ritmust ad, mint a “repeat” (ismételd meg). A füled jelzi, ha a ritmus megfelelő, még akkor is, ha az agyad tudja, hogy a szavak feleslegesek.
- Az érzelmi hatások felerősödnek. A pleonasmus intenzitást teremt. A “forró” kifejezés melegebb, mint a “meleg”. A “fagyos hideg” hidegebb, mint a “hideg”. Maga a redundancia egyfajta hangsúlyozássá válik, amelynek hatására az olvasó megérzi a hőmérsékletet.
- A kulturális elvárásoknak is szerepük van. Egyes pleonasmusok annyira elterjedtek, hogy eltávolításuk furcsán hangzik. Ha valaki “ingyenes ajándékot” kínál neked, és azt mondod, hogy “ez felesleges, minden ajándék ingyenes”, akkor inkább szőrszálhasogatóként, mint okosként fogsz hatni.
- A karakter hangja kialakul. Az a karakter, aki azt mondja, hogy “a saját szememmel láttam”, másként hangzik, mint az, aki azt mondja, hogy “láttam”. A pleonasmus karakterizáló eszköz lehet, amely megmutatja, hogyan gondolkodik és beszél valaki.
- A komédia gyakran támaszkodik a pleonazmusra. A felesleges módosítók hozzáadása humoros hatást kelt. Az “irregardless” nem létező szó, de azok a karakterek, akik használják, elárulnak valamit magukról. A “kis aprócska probléma” pontosan a redundancia miatt viccesebb, mint a “kis probléma”.
A kulcs a szándék. A jó írók tudatosan választják a pleonaszmust, és pontosan tudják, mit érnek el azokkal a plusz szavakkal.
A rossz írók csak szavakat dobálnak növeljék a szavak számát az oldalon, anélkül, hogy elgondolkodnának azon, hogy mindegyik megérdemli-e a helyét.
Pleonasmus kontra redundancia
De a pleonazmus nem csak felesleges szóhasználat? Igen és nem.
A redundancia egy tágabb kategória. Ez minden olyan esetet jelent, amikor feleslegesen ismételünk információkat. A pleonasmus egy speciális típusú redundancia, amely retorikai célt szolgál.
Minden pleonazmus felesleges, de nem minden feleslegesség pleonazmus.
- A cél nélküli redundancia csak felesleges terhet jelent. “Az ok az, hogy” helyett “az ok az” vagy “mert” kell állnia, de nem mindkettő. “Ebben a pillanatban” helyett “most” kell állnia. Ezek verbális tikkek, nem retorikai eszközök. Rontják az írás minőségét, nem javítják.
- A célszerű pleonasmus fokozza a jelentést. “Saját szememmel láttam” hangsúlyozza a személyes tanúvallomást oly módon, ahogyan a “láttam” nem. A redundancia működik.
Íme egy teszt: El tudod távolítani a felesleges szavakat anélkül, hogy valami fontosat elveszítenél? Ha igen, akkor valószínűleg csak redundanciáról van szó. Ha nem, akkor valószínűleg hatékony pleonazmussal van dolgod.
Nézzünk meg egy példát az Undetectable AI használatával! Paragraph Rewriter. Tegyük fel, hogy írtál egy túlságosan redundáns bekezdést:
“Személyes véleményem szerint a jövő előttünk fényes és ígéretesnek tűnik. Előre kell tervezni, hogy felkészülhessünk a jövőben ránk váró eseményekre.”
Ez egy értelmetlen redundancia. Ha átfutod egy bekezdés-átíró programon, akkor a következő eredményt kaphatod:
“A jövő nagy ígéretet tartogat, és optimistán tekintek a jövőre. Ahhoz, hogy jól felkészüljünk, elengedhetetlenül fontos előre tervezni és felkészülni a előttünk álló kihívásokra és lehetőségekre. Így proaktívan tudunk reagálni minden problémára, és a lehető legjobban ki tudjuk aknázni a felmerülő lehetőségeket. Gondos tervezéssel és előrelátó szemlélettel fényesebb jövőt építhetünk magunknak és a jövő generációinak.”
Látod a különbséget? Az átíró eltávolítja a felesleges redundanciákat (“személyes vélemény” mindig személyes, “jövő” mindig előttünk van, “előre tervezni” nem igényel “előre” kifejezést), miközben megőrzi a hatékony pleonaszmokat, ahol azoknak célja van. Az “előre tervezni” kifejezés maradhat, mert idiomatikus lett; jelentése kissé eltér a “tervezni” szótól.”
A cél nem az összes redundancia megszüntetése, hanem csak azoké, amelyek nem hoznak hasznot, és egyúttal javítja az olvashatóságot.
Gyakori hibák a pleonazmus használatakor
Még a szándékos pleonazmus is rosszul sülhet el. Íme a legnagyobb hibák, amelyeket az írók elkövetnek:
- A túlzott használata mindent zajjá változtat. Ha minden második mondat pleonaszmust tartalmaz, akkor semmi sem kerül kiemelésre. A technika elveszíti hatását. Használja a pleonaszmust úgy, mint egy fűszert: egy kis mennyiség fokozza az ízt, túl sok pedig tönkreteszi az ételt.
- A pleonasmus használata hivatalos írásokban gyakran visszaüthet. Az akadémiai cikkek és üzleti jelentések pontosságot igényelnek. Az “előzetes tervezés” kifejezés marketing szövegekben még elfogadható, de egy projektjavaslatban a “tervezés” kifejezés jobban működik. Ismerje meg a közönségét és a kontextust.
- Túl sok felesleges kifejezés egymás után sorolása nevetségesnek tűnik. “A végső végeredmény” nem háromszor olyan hangsúlyos, mint “az eredmény”. Válasszon ki egy pleonazmust minden ötlethez, és folytassa tovább.
- A kliséjellegű pleonazmusok használata lustaságra utal. “Az ”extra bónusz“ és az ”ingyenes ajándék” olyan gyakoriak, hogy már elvesztették hatásukat. Ha pleonaszmust akarsz használni, próbáld meg frissessé tenni. Keress új módszereket a redundanciára.
- Elfelejtve, hogy a különböző olvasók eltérően reagálnak. Ami az egyik olvasó számára hangsúlyosnak tűnik, a másik számára ostobának tűnik. Vannak, akik imádják az “irregardless” szót. Mások viszont már a hangzásától is összeszorul a gyomruk. Gondold át, kinek írsz.
- A regiszterek keverése zavart okoz. Ha szűkszavú, minimalista prózát írsz, akkor a “teljesen és teljesen megsemmisült” kifejezés hirtelen beillesztése megszakítja a kialakult stílust.
A legnagyobb hiba? Ha nem hozol tudatos döntést. A pleonazmus akkor működik, ha tudatában vagy annak, hogy használod, és miért. Akkor nem működik, ha csak verbális zavaró tényező, amely kicsúszott a szerkesztési folyamatból.
Hogyan lehet hatékonyan használni a pleonaszmust?
Szóval, hogyan lehet profi módon alkalmazni a pleonaszmust?
Íme a terved:
- Először is ismerd meg azt a szabályt, amelyet megszegsz. Ha nem érted, miért redundáns a pleonasmus, akkor nem tudod hatékonyan használni. Először tanulj meg nyelvtant, aztán szegd meg a szabályokat.
- A pleonaszmust csak ritkán használja, hogy a legnagyobb hatást érje el. Gondolj rá úgy, mint egy speciális effektre. Amikor Darth Vader először megjelenik a Star Warsban, az drámai pillanat. Ha Darth Vader hárompercenként megjelenik, az már unalmas. Ugyanez vonatkozik a pleonazmusra is.
- A pleonaszmust illessze a karakter hangjához. Egy professzor karakter valószínűleg nem fogja azt mondani, hogy “a saját szememmel láttam”, de egy nagymama karakter talán igen. Hagyja, hogy a karakterek beszédstílusa vezesse a választásait.
- Olvassa fel hangosan a munkáját. A füled olyan dolgokat is észrevesz, amiket a szemed nem. Ha egy pleonasmus természetesen hangzik, amikor kimondod, akkor valószínűleg működni fog. Ha viszont furcsán hangzik, akkor hagyd ki.
- Fontold meg a műfajt. A komédiaírásban több pleonasmus használható, mint a szakirodalomban. A marketing szövegek másképp használják, mint az irodalmi fikció. Az írás típusához igazítsd a megközelítésedet.
- Célszerűen szerkessz. Ha a javítás során pleonaszmust találsz, kérdezd meg magadtól: ez hatékony? Hangsúlyt, ritmust vagy karaktert ad a szöveghez? Ha igen, hagyd meg. Ha nem, töröld.
Olyan eszközök, mint a felderíthetetlen mesterséges intelligencia AI Humanizer különösen hasznosak ilyen helyzetekben. Tegyük fel, hogy írtál valamit, ami technikailag helyes, de robotosan hangzik:
“A terv végrehajtása előtt előkészületekre van szükség.”
Ez tiszta és világos, de hiányzik belőle a személyiség. Egy humanizáló személy a következőket javasolhatja:
“A terv megvalósítása előtt előzetes előkészületekre van szükség.”
Most már van “előzetes felkészülés” (pleonasmus) és “tényleges végrehajtás” (egy másik finom redundancia), ami miatt a mondat inkább úgy hangzik, mintha egy ember mondaná egy megbeszélésen. A redundancia természetes ritmust és hangsúlyt ad a mondatnak.
A kulcs az, hogy a pleonasmus szándékosnak, nem véletlennek tűnjön. Az olvasóknak érezniük kell a hangsúlyt, nem pedig észrevenniük a technikát.
Kezdje el az AI Detector és Humanizer használatát az alábbi widgetben!
Mondd kétszer, de csak egyszer komolyan
A pleonasmus egyike azoknak az írási technikáknak, amelyek a nyelvtani puristákat őrületbe kergetik, de az olvasókban érzéseket kelt.
Ez a kompromisszum. Feláldozod a technikai helyességet az érzelmi hatás, a ritmus vagy a hangsúly kedvéért.
Használja-e? Attól függ, mit ír és kinek írja. Üzleti e-mailek? Valószínűleg tartsa minimális szinten. Komikus szkeccs? Töltse fel. Irodalmi fikció?
Használja okosan a karakterek hangjához és a kulcsfontosságú pillanatokhoz. Marketing szöveg? Az szinte elengedhetetlen.
A legfontosabb a tudatosság. Tudatosítsd magadban, mikor vagy felesleges. Tudatosítsd magadban, miért vannak ott azok a felesleges szavak.
Gondolkodj át minden pleonaszmust, ami bekerül a végleges változatba, és győződj meg róla, hogy minden felesleges szó szándékosan van ott, valódi funkciója van, és megérdemli a helyét a szövegben.
Ez a jó pleonazmus titka. Nem arról van szó, hogy felesleges szavakat adunk hozzá, hanem arról, hogy szükséges redundanciát adunk hozzá.
És ha egyszer megérted a különbséget, írásod teljesen és teljesen átalakul.
Gondoskodjon arról, hogy írása természetes és emberi maradjon a Kimutathatatlan AI.